Az ADP Ingénierie és a NACO–InterVISTAS ajánlatai, valamint a Bălți-Leadoveni Nemzetközi Repülőtér megvalósíthatósági tanulmánya

Az ADP Ingénierie és a NACO–InterVISTAS ajánlatai, valamint a Bălți-Leadoveni Nemzetközi Repülőtér fejlesztésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány

A 2019–2021 közötti időszakban a Bălți-Leadoveni Nemzetközi Repülőtér fejlesztésének perspektívája egy különálló műszaki és intézményi szakaszba lépett. A Moldovai Köztársaság Kormányának nyilvános nyilatkozatai, a Polgári Légiközlekedési Hatóság által kidolgozott feladatmeghatározás (Terms of Reference, ToR), valamint olyan nemzetközi repülőtéri tanácsadók javaslatai, mint az ADP Ingénierie (ADPI) és a NACO Netherlands Airport Consultants / InterVISTAS, egy olyan folyamat körvonalait rajzolják ki, amelyben a Bălți repülőtér fejlesztését műszaki és gazdasági értékelésekre, megvalósíthatósági tanulmányra, Master Planre, valamint – a Kormány akkori deklarált szándékai szerint – magánberuházások köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) keretében történő bevonására kívánták alapozni.

A dokumentumokat azonban meg kell különböztetni egymástól. Ezek között szerepelnek kapacitásbemutatók, műszaki ajánlatminták, szolgáltatásnyújtásra és pályázaton való részvételre vonatkozó hivatalos érdeklődési nyilatkozatok, valamint egy megvalósíthatósági tanulmány feladatmeghatározása. Sem az ADPI, sem a NACO–InterVISTAS mind a mai napig nem kapott választ a moldovai hatóságoktól. Sem a pályázati eljárást, sem a megvalósíthatósági tanulmányt nem valósították meg mind a mai napig.

2016 — ADP Ingénierie és egy új Bălți Nemzetközi Repülőtér projektje

Az ADP Ingénierie Bălți iránti érdeklődése megelőzte a 2019–2020-as kormányzati kezdeményezést. 2016. október 10-én az ADPI elkészítette a „BZY – New Balti International Airport Project” című prezentációt.

Az anyag bemutatta a vállalat kompetenciáit a repülőtér-fejlesztés teljes ciklusára vonatkozóan: forgalmi előrejelzések, stratégiai tervezés és Master Plan, airside infrastruktúra, futópályák és gurulóutak, repülőtéri burkolatok, az ACN/PCN módszer és a Pavement Condition Index, terminálok, poggyászkezelő és biztonsági rendszerek, léginavigáció, ATC/CNS/ATM, NAVAIDS, ICAO/EASA tanúsítás, kockázatkezelés és a megvalósítás felügyelete.

A dokumentum azért releváns, mert azt mutatja, hogy a Bălți-Leadoveni fejlesztését már jóval azelőtt egy nemzetközi repülőtéri tanácsadó szakértelmével összefüggésben vizsgálták, hogy a Kormány 2019-ben hivatalosan újra napirendre tűzte volna a kérdést.

2019 — ADPI és a Bălți-Leadoveni futópályájának műszaki értékelése

Egy későbbi ADPI-dokumentum, a „Pavement survey and PCN: Bălți International Airport — Technical/Financial Proposal” részletesen ismerteti, hogyan lehetett volna elvégezni a Bălți Nemzetközi Repülőtér airside infrastruktúrájának értékelését.

A dokumentum kifejezetten nem szerződéses mintaként van megjelölve, jogi kötőerő nélkül és módosítások lehetőségének fenntartásával, ezért nem tekinthető teljesített szerződésnek.

A műszaki tárgy azonban rendkívül pontos: a Bălți repülőtér futópályáját, gurulóútjait és előterét Pavement Condition Index-vizsgálat, a meglévő műszaki dokumentáció elemzése és a PCN kiszámítása révén kellett volna értékelni.

Amennyiben az „as-built” dokumentáció nem tette volna lehetővé a PCN megbízható meghatározását, az ADPI további geotechnikai vizsgálatokat irányzott elő. Ezek FWD/HWD teszteket, georadaros vizsgálatokat, fúrásokat és betonvizsgálatokat foglalhattak magukban a rétegek szerkezetének és vastagságának meghatározása, valamint a gyenge területek azonosítása érdekében.

Az eredménynek tartalmaznia kellett a PCI- és PCN-értékeket, fényképeket és a hibák térképezését, a javítási és karbantartási prioritásokat, valamint egy előzetes költségbecslést.

Ez a javaslat különösen releváns annak fényében, ami később a moldovai hatóságok feladatmeghatározásában is megjelent: az előírások szerint az egyes repülőterek beruházási programjának figyelembe kellett vennie a futópálya burkolatának osztályozási számát — a PCN-t.

2019. december 9. — Oleg Tofilat: a tanulmányt nemzetközi szakértőknek kell elkészíteniük

2019. december 9-én Oleg Tofilat, Ion Chicu miniszterelnök akkori közlekedési tanácsadója a Szabad Európa Rádiónak adott terjedelmes interjúban ismertette, hogyan képzelte el a Kormány a regionális repülőterek értékelését. [1]

Tofilat emlékeztetett arra, hogy a Bălți repülőtér korábban már szerepelt a kiemelt köz- és magánszféra közötti partnerségi projektek között, és egy „rendes, nemzetközi szakértők által készített megvalósíthatósági tanulmány” szükségességét hangsúlyozta. Ennek több helyszínt kellett megvizsgálnia, amelyek között Tofilat szerint biztosan szerepelt volna Bălți és Mărculești, valamint legalább egy déli helyszín.

A tanulmánynak meg kellett határoznia a futópályához, gurulóutakhoz, előtérhez, utasterminálhoz és berendezésekhez szükséges beruházásokat.

Bălți vonatkozásában Tofilat megemlítette saját, körülbelül 2014-ben végzett előzetes számításait: mintegy 50 millió EUR beruházás és a Chișinău-i díjaknál lényegesen alacsonyabb tarifák mellett napi körülbelül 3–3,5, Airbus A320/Boeing 737 családba tartozó repülőgépekkel üzemeltetett járat az ő feltételezései szerint fenntarthatta volna a projekt működését. Hangsúlyozta azonban, hogy az ilyen becslések nem helyettesítik az elkészítendő szakmai tanulmányt.

Oleg Tofilat interjúja — Szabad Európa Rádió, 2019. december 9. [1]

2019. december — a Kormány kereskedelmi szempontból vonzóbbnak tartja Bălți-t

Ugyanebben az időszakban Ion Chicu miniszterelnök fontos különbséget tett Bălți és Mărculești között.

Egy első elemzést követően Chicu kijelentette, hogy kereskedelmi szempontból a Bălți repülőtér vonzóbb, Bălți városának közelsége és a vonzáskörzetében található települések nagyobb száma miatt. Hátrányként a jóval nagyobb beruházási igényt említette. Ugyanakkor nem mutattak be olyan számításokat vagy tanulmányokat, amelyek lehetővé tették volna ennek a következtetésnek a levonását – vagyis annak igazolását, hogy a Bălți-Leadoveni számára szükséges beruházások (ahol hosszú éveken át menetrend szerinti kereskedelmi és charterjáratokat üzemeltettek) nagyobbak lennének, mint Mărculești esetében (ahol soha nem üzemelt menetrend szerinti kereskedelmi járat, és ahol a Polgári Légiközlekedési Hatóság által kiadott üzemeltetési engedélyekben maga a hatóság írt alá utas- és áruszállításra vonatkozó tilalmakat, amelyek léteztek/léteznek). [2] [3]

A miniszterelnök Bălți fejlesztését PPP-mechanizmushoz kötötte:

„El kell készítenünk a megvalósíthatósági tanulmányt.”

Magyarázata szerint a tanulmánynak meg kellett határoznia, hogy az állam milyen hozzájárulást biztosít a projekthez, és milyen kötelezettségek hárulnak a magánbefektetőre, mielőtt az állam kiírhatná a PPP-pályázatot. [2] [3]

Egy későbbi interjúban Chicu még egyértelműbben fogalmazta meg Bălți helyszíni előnyeit: véleménye szerint a repülőtér kereskedelmi szempontból „sokkal vonzóbb” volt, mivel a város és egy fontos főút (M5) közelében helyezkedik el, és Ukrajna felől is megközelíthető. Bălți esetében ugyanakkor jelentős beruházásokra lett volna szükség, többek között a futópályán és a repülőtéri infrastruktúrában, ezért a Kormány a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését követő PPP-alapú fejlesztést választotta. A hivatkozott „jelentős beruházások” esetében azonban ismét nem világos, milyen számítási alapra épültek ezek az állítások. [7]

Feladatmeghatározás — Bălți, Mărculești és Ceadâr-Lunga értékelését tervezték

Ezeknek a politikai nyilatkozatoknak egy műszaki dokumentumban is megtalálható a megfelelője: „Moldovai Köztársaság / PPP megvalósíthatósági tanulmány a közlekedési ágazatban — regionális repülőterek”.

A feladatmeghatározást a Polgári Légiközlekedési Hatóság dolgozta ki, a Gazdasági és Infrastrukturális Minisztérium, valamint az Állami Vagyonügynökség koordinációjára szolgáló rovatokkal.

A dokumentum Bălți-t potenciálisan fontos regionális repülőtérként azonosítja, és kifejezetten előírja, hogy a tanulmánynak három repülőtérre kell összpontosítania:

• Bălți, Mărculești és Ceadâr-Lunga.

A tervezett tanulmány tehát formálisan nem abból a feltételezésből indult ki, hogy észak számára Mărculești-t kell kiválasztani. A tanácsadónak a három repülőtér relatív prioritási sorrendjét is meg kellett határoznia, figyelembe véve a vonzáskörzeteket, a versenytárs repülőtereket, a biztonságot, a tanúsítást és a regionális repülőterek szerepét.

Mit kellett elemeznie a tanulmánynak

A megbízás jóval szélesebb körű volt, mint a futópályák állapotának értékelése.

Elsősorban a tanácsadónak meg kellett állapítania mindhárom repülőtér kereskedelmi és pénzügyi életképességét, beleértve azt is, hogy mindegyikük szükséges és indokolt-e a Moldovai Köztársaság számára.

Elemezni kellett – ahogyan egyébként a 2016. június 14-i civil jelentésben is szerepelt – a következőket:

• az ország társadalmi-gazdasági helyzetét és gazdaságföldrajzát;
• a légi közlekedési piacot, valamint a moldovai és regionális repülőterek közötti versenyt;
• az egyes repülőterek történetét, forgalmát, infrastruktúráját, berendezéseit és működőképességét;
• a kritikus problémákat és a sürgős beruházásokat;
• a futópálya PCN-értékét és az ehhez kapcsolódó szükséges beruházásokat;
• az ICAO- és EASA-szabványok szerinti tanúsítás minimális követelményeit;
• a pénzügyi és intézményi helyzetet;
• a menetrend szerinti, charter- és teherforgalom előrejelzéseit;
• a légiközlekedési és nem légiközlekedési bevételeket;
• az üzemeltetési költségeket;
• a kockázatelemzést;
• a CAPEX-et, valamint a sürgős és későbbi beruházásokat;
• a magánszektor részvételének lehetőségét;
• a PPP és a közbeszerzések jogi keretét;
• a Master Plant, az üzleti tervet és a marketingstratégiát.

Minden repülőtér esetében külön értékelést kellett készíteni az infrastruktúráról, a kritikus problémákról, a beruházási szükségletekről, a pénzügyi helyzetről, valamint a repülőtérnek a saját közösségében és régiójában betöltött szerepéről.

Bălți forgalmát és életképességét számadatokkal kellett igazolni

A tanácsadónak minden repülőtérre külön előrejelzéseket kellett készítenie a menetrend szerinti járatok utasforgalmáról, a repülőgépek számáról és típusairól, a beruházással és beruházás nélkül számított forgatókönyvekről, a teherforgalomról és a nem menetrend szerinti járatokról.

Ezzel párhuzamosan meg kellett becsülni a repülőtéri díjakat, a potenciális bevételeket, az üzemeltetési költségeket és a további bevételi lehetőségeket.

A ToR ezt követően minden repülőtérre egyértelmű következtetést írt elő a pénzügyi életképességről, amelyet a kereslet, a kockázatok, a költségek, a bevételek, a mérleg, a cash flow és az érzékenységi elemzések alapján kellett meghatározni.

Ez Bălți-Leadoveni szempontjából fontos: a fejlesztendő repülőtér kiválasztását a forgalomra, a költségekre és a gazdasági teljesítményre kellett alapozni, nem csupán az infrastruktúra pillanatnyi fizikai állapotára.

Beleértve a „semmit sem tenni” forgatókönyv költségét is

A tanulmánynak különbséget kellett tennie a sürgős és a később szükséges beruházások között, és a beavatkozást egy olyan referencia-forgatókönyvvel kellett összehasonlítania, amely kifejezetten magában foglalta a „semmit sem tenni” lehetőségét, egészen a repülőterek esetleges bezárásáig.

A tanácsadónak meg kellett határoznia az EIRR-t mind a három repülőtér programjára összességében, mind pedig külön-külön az egyes repülőterekre. Az értékelést befolyásoló környezetvédelmi problémákat szintén jelezni kellett.

Master Plan Bălți számára és menetrend szerinti járatok vonzása

A ToR előírta annak vizsgálatát is, hogy szükséges-e minden repülőtér számára külön Master Plan finanszírozása, üzleti tervvel és marketingstratégiával együtt.

E terveknek azonosítaniuk kellett a hosszú távon szükséges beruházásokat, továbbá marketing- és szerződéskötési stratégiákat kellett tartalmazniuk a további forgalom, új útvonalak és új légitársaságok vonzására. A tanácsadónak azt is meg kellett vizsgálnia, célszerű-e átfogó Master Plant készíteni a Moldovai Köztársaság teljes repülőtéri rendszerére.

Bălți-Leadoveni esetében ez azt jelentette, hogy a tanulmány nem korlátozódhatott arra a kérdésre, hogy a futópálya használható-e a meglévő állapotában. Meg kellett határoznia az optimális fejlesztési programot, a beruházásokat, a forgalmat, a gazdasági modellt, valamint a légitársaságok és járatok tényleges vonzásához szükséges eszközöket.

A tanulmány közvetlenül kapcsolódott a Kormányhoz

A tanácsadónak a Polgári Légiközlekedési Hatóság felé kellett jelentést tennie, ugyanakkor kapcsolatot kellett tartania a Gazdasági és Infrastrukturális Minisztériummal és a miniszterelnöki kabinettel.

A Polgári Légiközlekedési Hatóságnak elő kellett segítenie a hozzáférést a Minisztérium, a miniszterelnöki kabinet, a MoldATSA, a hivatalos statisztikai szervek, az egyes regionális repülőterek és a Chișinău Nemzetközi Repülőtér üzemeltetőinek információihoz.

A jelentéstervezetet a munka megkezdésétől számított körülbelül nyolc héten belül kellett elkészíteni, a végleges jelentést pedig a megjegyzések kézhezvételét követő egy héten belül.

A tanácsadónak tapasztalattal kellett rendelkeznie közlekedési PPP-kre, lehetőleg repülőtéri projektekre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányok terén, a csapatnak pedig pénzügyi és repülőtéri szakértelmet, repülőtéri építőmérnöki kompetenciát, valamint közép- és délkelet-európai PPP-k strukturálásában szerzett tapasztalatot kellett biztosítania.

2020. január — Chicu: az északi országrész fő repülőterének Bălți-ban kellene lennie

A NewsMaker által közzétett interjúban Ion Chicu még tovább ment az északi régióra vonatkozó stratégia ismertetésében. [4]

A Bălți-Leadoveni repülőtérre utalva a miniszterelnök kijelentette, hogy Bălți kereskedelmi szempontból vonzó és könnyen megközelíthető, majd így fogalmazott:

„Egyértelmű, hogy az ország északi részén a fő repülőtérnek éppen ott kellene lennie.”

Hozzátette, hogy a projekt nagy beruházásokat igényel, amelyeket nem az államnak kellene viselnie, és hogy a megvalósíthatósági tanulmányoknak a befektetői pályázat kiírása előtt meg kellett határozniuk a projekt értékét és a PPP feltételeit. Emlékeztetőül: a „nagy beruházások” kiszámításának indoklását és pontos alapját soha nem mutatták be.

Ugyanebben az időszakban egy másik nyilatkozatában a miniszterelnök azt mondta, hogy Bălți számára külföldi szakértők bevonásával megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni, ezt követően pedig fel kell mérni a költségeket, meg kell határozni az állam PPP-ben való részvételének feltételeit, majd meg kell szervezni a befektetői pályázatot. [8]

2020. február — a Kormány nemzetközi vállalatot jelent be a Bălți-tanulmány elkészítésére

A Kormány 2020 februárjában kiadott hivatalos közleménye kifejezetten összekapcsolja ezt a stratégiát a Bălți repülőtérrel.

Ion Chicu miniszterelnök és Németország nagykövete közötti megbeszélések keretében a Kormány bejelentette, hogy a Moldovai Köztársaságnak szüksége van még egy nemzetközi repülőtérre, és hogy: [5]

„egy nemzetközi vállalatot fognak megbízni”

a Bălți repülőtér megnyitására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével, miközben a projektet magánberuházásokból tervezték megvalósítani.

A Moldovai Köztársaság Kormánya — megvalósíthatósági tanulmány a Bălți repülőtér számára. [5]

2020. február 12-én, a többek között a repülőtéri infrastruktúra iránt érdeklődő kanadai és izraeli befektetőkkel tartott találkozót követően a Kormány ismét rögzítette a végrehajtó hatalom azon szándékát, hogy megvalósíthatósági tanulmány készüljön a Moldovai Köztársaság repülőtéri infrastruktúrájának fejlesztési lehetőségeinek tisztázására. [6]

A Moldovai Köztársaság Kormánya — találkozó a befektetőkkel, 2020. február 12. [6]

2020. február 28. — az ADP Ingénierie szakértői ajánlata Bălți számára

Ebben az összefüggésben 2020. február 28-án az ADP Ingénierie levelet küldött az Î.S. Moldaeroservice igazgatójának, a következő tárggyal:

„Expression d’intérêt, développement de l’Aéroport international de Balti”.

Az ADPI kifejezte készségét arra, hogy a Bălți Nemzetközi Repülőtér fejlesztéséhez szakértelmét rendelkezésre bocsássa az alábbi területeken:

• fejlesztési program kidolgozása;
• műszaki tanulmányok elkészítése;
• gazdasági tanulmányok elkészítése;
• rövid, közép- és hosszú távú Master Plan kidolgozása.

Az ADPI jelezte, hogy a kedvezményezett konkrét igényeinek meghatározását várja ahhoz, hogy ezekhez igazított ajánlatot készíthessen.

Az ADPI 2020. februári érdeklődési nyilatkozata tehát nem Moldova repülőtereiről szóló általános bemutató volt: címzettje a Bălți repülőtér üzemeltetője volt, a levél tárgya pedig kifejezetten a Bălți Nemzetközi Repülőtér fejlesztése.

2020. február 29. — a NACO–InterVISTAS due diligence vizsgálatot javasol Bălți számára

Mindössze egy nappal később, 2020. február 29-én a NACO Netherlands Airport Consultants a Moldaeroservice vezetésének a következő című érdeklődési nyilatkozatot küldte:

„Expression of Interest — Due Diligence, Bălți International Airport Moldova”.

A NACO jelezte, hogy értelmezése szerint műszaki tanácsadót kell kiválasztani a Bălți Nemzetközi Repülőtérrel kapcsolatos tervezett tranzakcióhoz kötődő due diligence elvégzésére.

A javaslat a NACO repülőtéri tervezésben, kialakításban és mérnöki munkában szerzett szakértelmét ötvözte az InterVISTAS forgalmi, gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és tranzakciós szakértelmével.

A javasolt értékelés a következőket foglalta magában:

• keresleti és forgalmi előrejelzés;
• műszaki due diligence;
• az infrastruktúra és a kapacitás elemzése;
• Master Plan;
• fejlesztési szükségletek;
• CAPEX;
• OPEX;
• légiközlekedési és nem légiközlekedési bevételek;
• Airport City fejlesztése;
• környezeti elemzés;
• pénzügyi modellezés és a cash flow-k értékelése.

A NACO–InterVISTAS javaslata tehát a Bălți repülőteret teljes körű beruházási projektként kezelte, amelyben az infrastruktúrát, a forgalmat, a repülőtér fejlesztését és a pénzügyi életképességet együttesen kellett elemezni.

A megvalósíthatósági tanulmány és az ADPI, illetve NACO ajánlatainak összeegyeztethetősége

A dokumentumok módszertani konvergenciát mutatnak, anélkül azonban, hogy ebből önmagában az következne, hogy a Kormány a két vállalat valamelyikét kiválasztotta. A COVID-19 világjárvány közvetlenül e lépések után következett be; ugyanakkor a vizsgált forrásokban nem sikerült olyan nyilvános aktust azonosítani, amely bizonyítaná, hogy egy pályázati eljárást hivatalosan kifejezetten emiatt hagytak volna fel.

• A feladatmeghatározás előírja: infrastruktúra állapota → PCN és beruházások → forgalom → kapacitás → CAPEX/OPEX → bevételek → gazdasági és pénzügyi életképesség → Master Plan → PPP.
• Az ADPI Bălți számára a burkolatok és a PCN műszaki értékelését, műszaki és gazdasági tanulmányokat, fejlesztési programot és Master Plant javasolt.
• A NACO–InterVISTAS Bălți számára a következőket javasolta: forgalmi előrejelzés → műszaki due diligence → repülőtér-fejlesztés → CAPEX/OPEX → kereskedelmi bevételek → pénzügyi modell → tranzakció/PPP.

Ezek a javaslatok 2020. február 28–29-én jelentek meg, ugyanabban az időszakban, amikor a Kormány nyilvánosan bejelentette, hogy nemzetközi vállalatot kíván megbízni a Bălți repülőtér megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésével. [5]

2020. március — a világjárvány radikálisan megváltoztatja a körülményeket

Mindössze néhány héttel a 2020. februári érdeklődési nyilatkozatok után a COVID-19 világjárvány nemzetközi utazási korlátozásokat és a légi forgalom példátlan összeomlását idézte elő.

Egy 2020. március 26-i NACO/InterVISTAS-anyag már különböző forgatókönyveket elemzett a válság mértékéről és a forgalom helyreállásáról, amelyek közül egyesek 2022–2023-ig terjedő kilábalással számoltak.

Így a 2019-es piaci körülmények között elindított repülőtér-fejlesztési folyamat a 2020. februári ajánlatok megfogalmazását követően mindössze néhány hét alatt teljesen eltérő gazdasági és működési környezetbe került. A Kormány pályázati eljárására mind a mai napig nem került sor.

2021 — a NACO újra jelentkezik a „Feasibility Study Regional Airports Moldova” javaslattal

Az ügy folytonosságát egy újabb, 2021. március 11-i NACO-levél igazolja, amelyet a Moldovai Köztársaság Polgári Légiközlekedési Hatóságának igazgatójához címeztek. A NACO által háttérként hivatkozott cikk: [9]

„Expression of Interest — Feasibility Study Regional Airports Moldova”.

A NACO rögzítette a magánvállalatok érdeklődését a Bălți és Mărculești repülőterekbe történő beruházások iránt, valamint egy olyan megvalósíthatósági tanulmány szükségességét, amely meghatározza a magánszektor részvételének célszerűségét és annak formáját.

A tanulmányhoz a NACO ismét integrált módszertant javasolt:

• adatgyűjtés és repülőtér-látogatás → forgalmi előrejelzés → kapacitásértékelés → fejlesztési szükségletek → bevételek és OPEX → CAPEX → pénzügyi és gazdasági modell.

A javasolt kompetenciák közé tartozott a piacelemzés, a forgalmi előrejelzés, a légiközlekedési és nem légiközlekedési bevételek elemzése, a műszaki due diligence, a Master Planning, a CAPEX, az Airport City, a költség-haszon elemzés és a környezeti értékelés.

Az a tény, hogy a NACO 2021-ben újabb érdeklődési nyilatkozatot fogalmazott meg, a regionális repülőterek tanulmánya iránti szakmai érdeklődés folytonosságát mutatja.

A dokumentumok jelentősége a Bălți-Leadoveni Nemzetközi Repülőtér szempontjából

E dokumentumok együttes vizsgálata megváltoztatja a 2019–2021 közötti Bălți-Leadoveni projektről alkotott képet.

A Bălți repülőtér nem pusztán a Moldovai Köztársaság egyik meglévő repülőtéri infrastruktúrájaként jelent meg. A miniszterelnök nyilatkozataiban kereskedelmi szempontból vonzóbbnak írták le Mărculești-nél, egy interjúban pedig Ion Chicu azt állította, hogy az északi országrész fő repülőterének Bălți-ban kellene lennie. [2] [3] [4] [7]

A Kormány hivatalosan bejelentette azon szándékát, hogy nemzetközi vállalatot bízzon meg a Bălți repülőtér megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésével, valamint hogy a projektet magánberuházások bevonásával fejlessze. [5] [6]

Ezzel párhuzamosan a Polgári Légiközlekedési Hatóság által elkészített feladatmeghatározás Bălți, Mărculești és Ceadâr-Lunga szakmai értékelését irányozta elő, beleértve a három repülőtér relatív prioritásának rangsorolását. Meglepő, hogy Moldova déli részén nem vették figyelembe a Cahul Nemzetközi Repülőteret – Moldova déli részének egyetlen nemzetközi státuszú repülőterét, amely menetrend szerinti járatok üzemeltetésének történetével is rendelkezik.

És pontosan ugyanebben az időszakban két, repülőterekre szakosodott nemzetközi csoport fogalmazott meg közvetlenül Bălți-hoz kapcsolódó javaslatokat: az ADP Ingénierie fejlesztésre, műszaki és gazdasági tanulmányokra és Master Planre; a NACO–InterVISTAS pedig a Bălți Nemzetközi Repülőtér műszaki, kereskedelmi és pénzügyi due diligence vizsgálatára.

A dokumentumok így olyan fejlesztési pályát körvonalaznak, amely a meglévő infrastruktúra diagnosztikájától és a PCN meghatározásától a forgalmi előrejelzésen és a piacelemzésen át a Master Planig, a beruházási programig, a CAPEX/OPEX-ig, a pénzügyi elemzésig, a tanúsításig és a légitársaságok bevonzásáig, végül pedig egy PPP strukturálásáig és magánbefektető bevonásáig vezethetett volna.